Kottavarázs

 -Amit én szeretnék tanítani, az egy szemléletmód. Ha például valaki úgy érzi, hogy nehéz az élet, szeretném rávezetni arra, hogy csak az nehéz, ami ismeretlen. Amit ismerünk, avval könnyebben elboldogulunk, ezért fontos, hogy életünk végéig „tanuljunk”, s ezalatt nemcsak az iskolapadban történõ tudásszerzést értem. Szeretném ráébreszteni a hallgatókat arra is, hogy ahhoz, hogy sikeresek legyünk, meg kell tanulnunk célokat kitûzni. Ahhoz pedig, hogy a céljainkat megvalósítsuk, együtt kell mûködnünk más emberekkel. Szükséges tehát, hogy legyen emberismeretünk, meg kell tanulnunk fölismerni mások képességeit, hogy valóban azokat találjuk meg, akikkel együtt tudunk mûködni, s végül az együttmûködést magát is meg kell tanulnunk. Hasonlóképpen, ha az életünket magunk akarjuk alakítani, és nem csak úgy csapódunk ide-oda a külsõ tényezõk hatására, akkor meg kell tanulnunk a saját életünk vezetõjévé válni. Megfelelõ felkészültséggel az ember képes felfedezni saját kreativitását, illetve problémái esetén képes önmaga segítségére lenni. Saját magunk pszichológusai lehetünk, ha tudjuk, hogy mi a problémánk gyökere. Nagyon sok gondolkodó kutatta mindezt és írta le tapasztalatait, a témának hatalmas irodalma van. Azon túl hiszek egy magasabb intelligenciában, egy fölöttünk álló értelemben, amelyet sokan Istennek neveznek, s amelynek egy pici darabkája, úgy hiszem, minden emberben benne van. Ez a hit alapvetõen segíti utamat a kiegyensúlyozottság felé.

-Mikor kezdte érezni, hogy szívesen foglalkozna tanítással?

- Mindig éreztem, hogy van bennem pedagógus véna. A testnevelési fõiskola elvégzése után edzõként dolgoztam tíz évig, de azalatt is azt éreztem, hogy inkább pedagógus vagyok, mint edzõ. Másrészrõl régóta foglalkoztat egy pályafutásuk elején járó sportolóknak szánt könyv gondolata, elsõ felében komoly eredményeket elért sportolókkal készült riportokkal, második felében a saját tapasztalataimmal kiegészítve. Ezt a gondolatot érlelgettem, amikor tavaly tavasszal összetalálkoztam a budapesti Szent György Számítástechnikai Felsõfokú Szakközépiskola egyik fenntartójával. Bátorkodtam elõhozakodni a Sikerlélektannal kapcsolatos gondolataimmal, akkor még nem sejtve, hogy szeptemberben a munkát elkezdhetem…

- Érettségizett, már felnõtt korú diákok hallgatják az óráit. Vajon lehetne-e ilyen kérdésekre irányítani a fiatalabb korosztály figyelmét is?

-Ma az effajta ismeretek terjesztése jellemzõen az üzleti élet, nem pedig az iskolai tananyag részét képezik. Másfajta nyelvezeten, játékosabb formában bizonyára már az általános iskola alsó tagozatában el lehetne kezdeni, hiszen agykontroll is van már gyerekeknek. Az agykontroll a relaxációt tanítja meg, és képzelõerõnket fejleszti, hogy minél valóságosabban lássuk lelki szemeink elõtt, amit szeretnénk megvalósítani. Amit pedig az ember el tud képzelni, azt meg is tudja valósítani. Minden lelki síkról indul, és mindig minden egy gondolatból származik. Elõször megszületik a gondolat, azt érlelgetjük, és egyszer csak összegyûlik annyi információ és energia, hogy elkezdünk a valóságban is cselekedni. Ezt meg lehet fogalmazni a kisebbek nyelvén is, bár kétségtelen, hogy minél több élettapasztalata van valakinek, annál könnyebben érti meg ezeket a gondolatokat.

-Mennyiben függ az idei tanév tapasztalataitól az, hogy 2006 õszétõl lesz-e Sikerlélektan a számítástechnikus növendékek számára?

-Szeretném folytatni, azon kívül egy sor további elképzelésem is van, például szeretnék jegyzeteket írni a hallgatók részére. De mindent csak lépésenként lehet megtenni. Ha megtesszük az elsõ lépést, az majd hozza magával a többi lépést.

Jézus mondja tanítványainak, hogy „Ne halat adjatok az embereknek, hanem tanítsátok meg õket halászni.” Adhatunk mi az embereknek bármekkora támogatást, de én úgy gondolom, hogy mindenkinek saját magának kell eljutnia annak felismeréséhez, hogy hogyan tud boldogulni az életében. Ez a tantárgy éppen azokat a gondolatokat szeretné felébreszteni, amelyek ehhez a felismeréshez elvezetnek. Hogy a hallgató maga jöjjön rá, hogyan tudná megvalósítani vágyait és önmagát. Találja meg õ maga a válaszokat a kérdéseire, hogy ha valami nem sikerül az életében, annak mi az oka. S  tegye magáévá a gondolatot: ha az ember hisz abban, amit csinál, és azért mindent megtesz, akkor a siker sem maradhat el.

Varga Gabriella